A Kárpát Jogi Network Budapesten, 2019. március 22-én tanácskozást szervezett a Kisebbségi jogok, mint az egyéni vagy kollektív jogérvényesítés címmel. Előadóként a Vajdasági Magyar Jogász Egyletet, Nyilas Mihály, elnök képviselete.

A tanácskozáson a kisebbségi jogokat garantáló jogszabályokról és a joggyakorlatról valamint a nem hagyományos kisebbségek jogairól értekeztek összesen hat országból érkezett jogászok. Megvitatásra került, hogy a kisebbségi jogok vajon egyéni, vagy kollektív jogként érvényesülnek, összehasonlítva e jogokat Kelet-Európa és Nyugat-Európa vetületében. Gazsó Dániel, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referens, előadásában elmondta, a kisebbségek különböző érdekképviseletei és anyaországai mindig kollektív jogokban gondolkodnak, ha a kisebbségek védelméről van szó. Szántó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója kiemelte, számos új kisebbségi csoport van, mint például bevándorlók vagy különféle szexuális kisebbségek, amelyeknek akár az egyéni, akár a kollektív közösségi jogérvényesítés szintjén kínálnak nemzetközi jog és érdekérvényesítési lehetőséget. Ugyanakkor, igazságtalanság, hogy a határon túlra szakadt magyarság számára, hatékony, az egyéni és kollektív jogérvényesítést lehetővé tévő nemzetközi, uniós “jogi rezsim” lényegében nem létezik. Az uniós írott jog tartalmaz ugyan nemzeti etnikai kisebbségekre vonatkozó kitételeket, általános diszkriminációmentességre vonatkozó szabályokat, de a következetesség sajnos elmarad e tekintetben, mivel ezeket nem garantálják a határon túli Magyar kisebbségek számára. Nyilas Mihály a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke, tartományi, oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár Szerbia nemzeti kisebbségek jogainak a megvalósítására elfogadott akciótervéről tartott beszámolót. Kiemelte, ez egy igen fontos stratégiai dokumentum, mely a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek számára előírt jogok betartására és előmozdítására hivatott. A Szerb Kormány a dokumentum elfogadásával egyértelművé tette, hogy kiemelt kérdésként foglalkozik a kisebbségi jogokkal. Az cselekvési tervben előírtak alapján, felmérések, elemzések készültek, törvénymódosítások, átfogó képzések történtek, melyeknek köszönhetőn a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek számára pozitív előrelépések várhatóak.  Kis Júlia a kolozsvári Jogaink Egyesület vezetője a kisebbségi jogérvényesítésről beszélt Romániában a bírósági gyakorlat tükrében. Zuber Szilvia a szlovákiai parlament, kisebbségvédelemmel megbízott jogásza a jogérvényesítésről tartott előadást a felvidéken taglalva a bilingvalizmus fogalmát egészen a vasúti kétnyelvűségtől a nyelvrendőrségig.

Zárógondolatként Szántó Miklós előadásában hangoztatta, - és az egybegyűltek is ezt a gondolatot támogatták - hogy a magyar politika egyik fontos és mindenkori feladata, hogy amennyire csak lehet-használja a meglévő csatornákat a határon túli magyarok minél erőteljesebb jogérvényesítéshez.